Élelmiszerek címkézése 1.
Az élelmiszerek címkézésének alapvető célja, hogy a címke tájékoztassa a fogyasztót az élelmiszer tulajdonságairól. Ezért alapelv hogy valósághű, pontos tájékoztatást kapjon a fogyasztó, lehetővé téve ezzel a megfelelő választás lehetőségét.
A Magyarországon forgalomba kerülő élelmiszerek csomagolásán a fogyasztók tájékoztatásához és az ellenőrzéshez szükséges jelöléseket a következő módon kell feltüntetni:
- magyar nyelven,
- közérthetően,
- jól olvashatóan,
- egyértelműen.
Ha a Magyarországon előállított és/vagy forgalomba hozott élelmiszeren idegen nyelvű jelölés is van, akkor az idegen nyelvű termékleírásnak, tartalomnak minden esetben összhangban kell lennie a magyar nyelvű szöveggel.
Jogszabály
Ha kereskedő, termelő vagy, akkor fontos tisztában lenned a rád vonatkozó jogszabályokkal a termékcímkézés kapcsán!
Jelenleg az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM- ESZCSM-GKM együttes rendelet határozza meg az élelmiszerek általános jelölésének szabályait. Az alábbiakban összegyűjtöttem neked a legfontosabb tudnivalókat azzal kapcsolatban, hogy milyen fontos információkat kell tartalmaznia a címkédnek.
Az élelmiszerek címkéjének, jelölésének kötelező elemei
Élelmiszer megnevezése
- Tájékoztasson az élelmiszer valódi jellegéről
- Megkülönböztethető legyen a vele összetéveszthető termékektől
- További információt is közölhet az élelmiszer fizikai állapotáról, az alkalmazott kezelő, csomagolásról (pl. pasztőrözött tej, sűrített paradicsom stb.)
Fontos tudnod, hogy a megnevezést jogszabály is meghatározhatja pl. gyümölcslé, méz, joghurt, pálinka, anyatej helyettesítő tápszer, étrend-kiegészítő!
Összetevők feltüntetése
Összetevő minden anyag – ideértve az adalékanyagokat is -, melyet az élelmiszer előállításához felhasználtak és jelen van a végtermékben (megváltozott formában is).
Fontos, hogy a címkén az „Összetevők” szót követően kell felsorolni a felhasznált anyagokat az előállításkori tömegük csökkenő mennyiségű sorrendjében. Az adalékanyagokat funkciójuk szerint csoportnevük és nevük pl.: antioxidáns (aszkorbinsav), vagy csoportnevük és „E” számuk szerint kell feltüntetni az előző példánál maradva: antioxidáns (E 300).
Allergén anyagok feltüntetése
Ha az élelmiszer allergén anyagot, vagy abból származó anyagot tartalmaz és annak jelenléte nem derül ki egyértelműen sem a megnevezésből, sem az összetevők felsorolásából, akkor az allergén anyagra külön utalni kell. Pl.: búzaliszt – nem kell külön kiemelni, hogy glutént tartalmaz. Keményítő – ki kell egészíteni az eredet megjelölésével, ha az glutént tartalmat pl. búzakeményítő.
A leggyakoribb allergiát, vagy allergiaszerű tüneteket okozó élelmiszerek, élelmiszer-összetevők:
• Glutent tartalmazó gabona (búza, rozs, árpa, zab, tönköly-búza, kamut-búza, vagy ezek keresztezett változatai pl. tritikale=búza+rozs)
• Halak, rákok, puhatestűek és az azokból készült termékek
• Tej, tojás (nem csak a tyúk) és azokból készült termékek, beleértve a laktózt is
• Mogyoró, szójabab, csillagfürt, szezámmag, diófélék, mandula pisztácia és azokból készült termékek
• Zeller és az abból készült termékek
• Mustár és a belőle készült termékek
• Kén dioxid és SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter koncentrációt meghaladó mennyiségben
