A  minap bevásároltunk az egyik hipermarketben, és felfigyeltem, hogy több terméken is olvashatatlan az öntapadós címke. Mi jut eszedbe, ha egy ilyen terméket a kezedbe veszel?

• Régi (lejárt szavatosságú).
• Remélem a termék minősége nem olyan, mint a címke kinézete.
• Igénytelen.

• Idegesít, hogy nem tudom elolvasni az összetevőket és a felhasználási útmutatót.
• Mennyire érdekelheti a gyártót/forgalmazót a vásárló, ha még egy olvasható címkét sem tudott tenni a termékére.

• Nagyon idegesít, hogy 5 percig kell bogarásznom a tagolatlan sorok között az információt amit keresek.

A célpiac, akinek ilyen gondolatai vannak már a címke kapcsán, biztos, hogy megnéz még 2-3 konkurens terméket és nem azonnal teszi a kosarába a kezében lévőt. Pedig ez lenne a cél, nem?

Ha egy ilyen címkéjű termék akad az ügyfél kezébe nagy valószínűséggel visszateszi a polcra, mert a silány öntapadós címke, etikett nemcsak a termék kinézetét rontja, hanem a fontos információktól is megfosztja a vásárlót. Ez különösen import termékeknél fontos, mivel az áru akkor hozható fogyasztói forgalomba, ha a csomagolásán vagy másutt, de az árutól elválaszthatatlanul elhelyezett címkén jól olvashatóan, közérthetően és egyértelműen tartalmazza a fogyasztók tájékoztatásához és a hatósági ellenőrzéshez szükséges adatokat. Fogyasztói szempontból a cél az, hogy a vásárló könnyebben választhasson a rengeteg árucikk közül. A Te célod pedig az, hogy a vásárló a Te termékedet válassza.

Ne hagyd, hogy a Te termékeidről, vagy szolgáltatásodról negatív véleménye legyen a vevőnek, felelj meg a törvényi előírásoknak!

A mi címkéink:

• Tartósak, ezért a szállítás során sem változik az olvashatóság minősége.
• Kenődés- és vízállóak. Ezért akár egy vásár alkalmával, vagy ha szállítás közben víz éri, akkor sem fog elkenődni rajta a szöveg.
• Fakulásállóak, ezért a hosszabb tárolási idő sem befolyásolja a címkéd minőségét.
• A legtöbb kémiai anyagnak ellenállnak.
• Megfelelnek a címkézési irányelveknek.
• Kiválóan alkalmazhatóak különböző környezetekben.

Mikor kell feltüntetni azt, hogy „Nyomokban tartalmazhat”?

Amikor az előállító a gyártás során nem szándékosan bekerülő allergén anyag esetleges jelenlétére hívja fel a figyelmet. Pl. Nyomokban mogyorót tartalmazhat.

Mikor nem kell az összetevőket feltüntetni az élelmiszer címkéjén?

• Ha egyetlen alapanyagból áll, amelynek megnevezése a felhasznált anyaggal azonos Pl. feketebors
• Sajt, vaj, savanyú tej és – tejkészítmények, amennyiben előállításukhoz a tejeredetű alapanyagokon, mikrobatenyészeteken, enzimeken és bizonyos termékek előállításához szükséges konyhasón kívül más anyagot nem használtak fel
• Szénsavas víz, melynek jelölésén a széndioxid hozzáadását megjelenítették
• Erjesztett ecet, amelyet csak egy anyagból állítottak elő, illetve más anyagot nem adtak hozzá

Megnevezésben, vagy más módon (grafikus, alapvető jellemzője az élelmiszernek) kiemelt összetevők mennyisége

Ha egy összetevő a fenti módon kiemelésre kerül, akkor a mennyiségi jelölésnek szerepelnie kell a termék megnevezésénél, vagy az összetevők felsorolásánál, egyes esetekben a tápérték, illetve az egyéb élettanilag aktív anyagok jelölésénél. Pl. Mogyorós csokoládé – mogyoró mennyiségi megadása kötelező.

Nem kell ezt a szabályt alkalmazni, ha a töltőtömeg van feltüntetve a csomagoláson pl. szardínia növényi olajban, vagy például amikor termék-specifikus jogszabály határozza meg a kiemelt összetevő mennyiségi jelölésének módját pl. gyümölcsnektár, vagy a hozzáadott vitaminok, ásványi anyagok esetében, amikor a mennyiségi adatok a tápérték jelölésben szerepelnek.

Nettó mennyiség, töltőtömeg, darabszám

Nettó tömeg:

• Folyadék esetén, térfogat egységben (pl.: liter, deciliter, centiliter, milliliter) kell feltüntetni.
• Más termékeknél, tömeg egységben (pl.: kilogramm, gramm) kell feltüntetni.

Töltőtömeg: Ha a szilárd élelmiszer folyadék közegben van és az nem lényeges része az élelmiszernek, akkor a nettó tömeg mellett a töltőtömeget is meg kell adni a csomagoláson.

Pl.: savanyúságok, befőttek.

Darabszám: Azok az élelmiszerek, amelyek darabonként értékesítenek, vagy a darabszám a jelölésen fel van tűntetve (pl.: étrend-kiegészítő), vagy ha a termék kívülről jól látható és megszámlálható.

Fogyaszthatóság/Minőség megőrzési időtartam jelölése

• 3 hónapnál kevesebb ideig eltartható élelmiszerek esetén: nap és hónap megadása
• 3 hónapnál tovább, de 18 hónapnál nem hosszabb ideig eltartható élelmiszerek esetén: hónap és év megadása
• 18 hónapnál hosszabb ideig eltartható élelmiszerek esetén: év

Nem szükséges minőség megőrzési időt megjelölni pl. az ecet, étkezési só, szilárd halmazállapotú cukor, a 10 vagy annál nagyobb térfogat százalék alkoholt tartalmazó italok, a rágógumi, ízesített, és vagy színezett cukorból álló édesipari termékek esetén.

Az élelmiszer előállítójának, vagy agy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) valamely államában székhellyel rendelkező forgalmazójának neve vagy cégneve és címe

Eredet, vagy származási hely

Kötelező feltüntetni, amennyiben ennek hiánya megtévesztheti a fogyasztót az adott élelmiszer tényleges származása, eredete felől.

Felhasználási útmutató

Csak akkor kell, ha a fogyasztó e nélkül nem tudná az élelmiszert rendeltetésszerűen használni. Pl.: Leves porok elkészítési javaslata.

Alkoholtartalom

A címkén a megnevezés, nettó tömeg, és a minőség megőrzési időtartamnál kell elhelyezni az 1,2 térfogatszázaléknál több alkoholt tartalmazó italok tényleges alkohol tartalmát térfogat százalékban.

Tápérték

Csak a különleges táplálkozási célú élelmiszereken (pl. bébiételek, csecsemőtápszer, diabetikus élelmiszerek, stb.) és a tápanyag-összetételre, vagy egészségre vonatkozó állítással ellátott élelmiszereken, valamint a vitamin és ásványi anyag hozzáadásával készülő élelmiszereken kötelező a feltüntetése, egyébként önkéntes.

Az élelmiszerek tápértékjelölésére vonatkozó részletes szabályokat a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) 1-1-90/496 sz. előírása tartalmazza.

Tételazonosító jelölés (LOT/L)

A tétel az egyszerre, azonos feltételek mellett legyártott élelmiszerek sokasága. Tételazonosító jelölést nem kell alkalmazni 10 cm2-nél kisebb felületű csomagolásokon, illetve ha a minőség megőrzési időtartam tartalmazza a hónapot és a napot. A tételazonosító jelölést (többnyire számsor, esetleg számsor betűkkel kombinálva), és ha szükséges az „L” betűt minden esetben jól láthatóan és olvashatóan, kitörölhetetlenül kell feltüntetni. Magyarországon sok esetben a „Gyártási szám” vagy ezzel azonos jelölésű kifejezések is megelőzhetik.

Ha az élelmiszert a forgalmazás helyén, de a fogyasztó távollétében csomagolják (pl. habtálcás kiszerelésű sajtok) az alábbi adatoknak kell szerepelnie a csomagoláson:

• Megnevezés
• Nettó mennyiség
• Minőségmegőrzés/Fogyaszthatóság
• Előállító/Forgalmazó
• Amennyiben szükséges: Alkoholtartalom

A nem csomagolt kenyereken a fenti információk megadása szükséges azzal a különbséggel, hogy a minőségmegőrzés időtartama a lejárati nap nevével is megadható a dátum helyett. Pl. péntek

Az élelmiszerek címkézésének alapvető célja, hogy a címke tájékoztassa a fogyasztót az élelmiszer tulajdonságairól. Ezért alapelv hogy valósághű, pontos tájékoztatást kapjon a fogyasztó, lehetővé téve ezzel a megfelelő választás lehetőségét.

A Magyarországon forgalomba kerülő élelmiszerek csomagolásán a fogyasztók tájékoztatásához és az ellenőrzéshez szükséges jelöléseket a következő módon kell feltüntetni:

• magyar nyelven,
• közérthetően,
• jól olvashatóan,
• egyértelműen.

Ha a Magyarországon előállított és/vagy forgalomba hozott élelmiszeren idegen nyelvű jelölés is van, akkor az idegen nyelvű termékleírásnak, tartalomnak minden esetben összhangban kell lennie a magyar nyelvű szöveggel.

Jogszabály

Ha kereskedő, termelő vagy, akkor fontos tisztában lenned a rád vonatkozó jogszabályokkal a termékcímkézés kapcsán!

Jelenleg az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM- ESZCSM-GKM együttes rendelet határozza meg az élelmiszerek általános jelölésének szabályait. Az alábbiakban összegyűjtöttem neked a legfontosabb tudnivalókat azzal kapcsolatban, hogy milyen fontos információkat kell tartalmaznia a címkédnek.

Az élelmiszerek címkéjének, jelölésének kötelező elemei

Élelmiszer megnevezése

1. Tájékoztasson az élelmiszer valódi jellegéről
2. Megkülönböztethető legyen a vele összetéveszthető termékektől
3. További információt is közölhet az élelmiszer fizikai állapotáról, az alkalmazott kezelő, csomagolásról (pl. pasztőrözött tej, sűrített paradicsom stb.)

Fontos tudnod, hogy a megnevezést jogszabály is meghatározhatja pl. gyümölcslé, méz, joghurt, pálinka, anyatej helyettesítő tápszer, étrend-kiegészítő!

Összetevők feltüntetése

Összetevő minden anyag – ideértve az adalékanyagokat is -, melyet az élelmiszer előállításához felhasználtak és jelen van a végtermékben (megváltozott formában is).

Fontos, hogy a címkén az „Összetevők” szót követően kell felsorolni a felhasznált anyagokat az előállításkori tömegük csökkenő mennyiségű sorrendjében. Az adalékanyagokat funkciójuk szerint csoportnevük és nevük pl.: antioxidáns (aszkorbinsav), vagy csoportnevük és „E” számuk szerint kell feltüntetni az előző példánál maradva: antioxidáns (E 300).

Allergén anyagok feltüntetése

Ha az élelmiszer allergén anyagot, vagy abból származó anyagot tartalmaz és annak jelenléte nem derül ki egyértelműen sem a megnevezésből, sem az összetevők felsorolásából, akkor az allergén anyagra külön utalni kell. Pl.: búzaliszt – nem kell külön kiemelni, hogy glutént tartalmaz. Keményítő – ki kell egészíteni az eredet megjelölésével, ha az glutént tartalmat pl. búzakeményítő.

A leggyakoribb allergiát, vagy allergiaszerű tüneteket okozó élelmiszerek, élelmiszer-összetevők:

• Glutent tartalmazó gabona (búza, rozs, árpa, zab, tönköly-búza, kamut-búza, vagy ezek keresztezett változatai pl. tritikale=búza+rozs)
• Halak, rákok, puhatestűek és az azokból készült termékek
• Tej, tojás (nem csak a tyúk) és azokból készült termékek, beleértve a laktózt is
• Mogyoró, szójabab, csillagfürt, szezámmag, diófélék, mandula pisztácia és azokból készült termékek
• Zeller és az abból készült termékek
• Mustár és a belőle készült termékek
• Kén dioxid és SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter koncentrációt meghaladó mennyiségben

 

Megőrülsz a tudattól, hogy alig fogy a terméked?

Több terméket szeretnél eladni, de úgy gondolod, hogy már mindent kipróbáltál?

Legyél sikeres vállalkozó és generálj nagy forgalmat! A következő 4 pontban megtudhatod, hogy a színes címke miként járulhat hozzá a forgalmad növekedéséhez.

1. Szuper első benyomás a termékedről

Az első benyomást nagyban befolyásolja a termék kinézete, aminek szerves része a termékcímke. Éppen ezért egy rossz dizájnnal rendelkező címke legalább annyira képes csökkenti a bizalmat a termékeddel kapcsolatban, mint amennyire egy jól megtervezett színes címke képes növelni. Nézd meg az alábbi két képet, Te melyiket választanád?

2. Több szem = Több vevő

Tűnj ki a tömegből! A konkurens termékek között még a Te fantasztikus terméked is könnyen megbújhat. Ha azonban terméked csomagolása, címkéje látványos, biztos, hogy több figyelmet kap! Minél többen veszik észre terméked, annál többen fogják azt választani a konkurens termékek közül.

3. Ugyanannyi információ, kevesebb helyen

Ha egy öntapadós címkén színeket és grafikát használsz, olyan információt is tudsz vevőid felé közölni, amit egy fekete-fehér címkén csak szavakkal tudnál. Így eléred, hogy címkéd sokkal átláthatóbb, tisztább legyen, ezáltal vevőid figyelmét sem tereled el termékedről a felesleges információ(szöveg)-halmazzal.

4. Több visszatérő vásárló

Egy jól kinéző címke, már komoly brandépítő hatással bír. Ezért a vevőidet nem csak megszerezni lesz könnyebb, de megtartani is.
Szerinted, ha a vevőid már hozzászokott a szép színes címkédhez, a kezébe akarja majd venni a konkurensed lehangoló fekete-fehér termékét?